A Bihar-hegység (románul: Munţii Bihorului) az Erdélyi-középhegység része. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (románul: Curcubăta Mare, 1849 m). A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkőből, míg a déli rész kristályos palából áll.
A Bihar-hegység fő gerince, a hegység legmagasabb csúcsától, a Nagy-Bihartól a második legmagasabb csúcsig, az 1836 m-es Vlegyászáig (Vlădeasa) tartó vonulata képezi a hegység legismertebb tájait. A Bihar-hegység déli övezete a Gajna (Găina), északi része pedig a Vlegyásza. Ez utóbbi maga is önálló masszívum és több leírás különálló hegységként tárgyalja.
A Bihari-hegység tájegységeit a hegyvonulatok, illetve a folyók és patakok vízgyűjtőterületei határozzák meg.
Vlegyásza–tömb
Vulkáni képződmény, a legkésőbbi mezozoikum, illetve a neozoikum harmadidőszakában keletkezett és alig 60 millió éves. Az újkor tengerszintje, továbbá az erózió koptatásának eredményeként a tömb ma lapos nagy kiterjedésű gerinc 1600-1800 m magassággal. A vizei mélyre vájt, meredek falak között futnak, sok vízeséssel.
Pádis-fennsík
A hegység déli felében terül el. Földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte. A magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik.
Az 1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét: karsztforrásokat, víznyelőket, töbröket (dolinákat), barlangokat.
A Csodavár (Cetăţile Ponorului) Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100-300 m átmérőjű és 100-200 m mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a harmadik csak alacsonyabb vízállásnál. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található.
Szamos-bazár
A Szamos-bazár (Cheile Someşului Cald vagy Bazarul Someşului), azaz a Meleg-Szamos forrásvidéke egyike a Pádis-fennsík leglátványosabb részeinek. Az egymás után következő sok szép karsztjelenség ihlette a "bazár" elnevezést. Közvetlenül a Szamos-bazár völgye előtt található az Aragyásza-barlang (Cetăţile Rădesei), egy 212 m hosszú, több tágas teremmel is rendelkező, viszonylag könnyen bejárható alagútbarlang.
Megközelítés:
A Bihar-hegységet kelet-nyugati irányban átszeli a Havasrekettye (Răchiţele) – Ponor-ék (Ic Ponor) – Pádis – Boga – Vasaskőfalván (Pietroasa) átvezető 53 km hosszú makadám erdészeti út (ebből Havasrekettyétől Pádisig 31 km és Pádistól Vasaskőfalváig pedig 22 km a távolság).
A Pádis-fennsíkot Magyarország felől a legegyszerűbben az E79-es úton a Nagyvárad (Oradea) – Belényes (Beius) – Vasaskőfalva (Pietroasa) útvonalon lehet megközelíteni; Vasaskőfalváig jó minőségű aszfaltúton, innentől burkolatlan úton (a Boga-telepig vezető szakaszt 2008 nyarán korszerűsítik, onnantól a fennsíkra makadám erdészeti út vezet fel).
Bánffyhunyad (Huedin) felől (58 km a Pádis menedékházig); Havasrekettye (Răchiţele) után az utolsó 31 km rossz minőségű, burkolatlan erdészeti úton vezet.
Csodavár:
Az átlagosan 1200 m magas Petroszi- (Pietroasa-i) - karsztfennsík legmélyebb pontján, 994 m magasságban egyesülnek a lefolyástalan katlan felszíni és felszín alatti vízfolyásai. Itt egy gigászi méretű barlangrendszer van, a Csodavár. 1887-ben véletlenül fedezte fel Tóbiás Miklós erdőrendezési földmérő munka közben. A száz méternél is mélyebb, függőleges falú víznyelő hatalmas termek berogyásával keletkezett. A hármas dolina, és maga a barlang is maga a nemében páratlan látnivaló! A Kék Magura oldalán lefutó vizek idáig már többször bújócskáztak, elnyelődtek, majd újra felbukkantak, hogy a Csodavár újból elnyelje. A Vár-patak vize a dolinában, a 73 m magas Portálén belépve csatlakozik az "Alvilágban" előtörő vízzel majd 15-20 m széles, 40 m magas folyosón halad a Galbina irányába, hogy a Galbina vízkeletben egy rövid időre megint napvilágot lásson, majd egy rövid földalatti szakasz után végleg a külvilágon folytassa útját.
|
Fő részei a Nagy Portálé, a barlangrendszer beömlési nyílása, a két Várudvar, azaz hatalmas beomlott barlangrészekből keletkezett sziklafalú dolina, valamint az Alvilág, a földalatti nagyméretű patakos barlang. A Belvedere sziklaponkja csodálatos kilátópont a Nagy Portáléval szemben, a sziklahomlokzat 120 m magas, ebben nyílik a hatalmas bejárat, magassága 60-70 m, szélessége 30 m és gótikus stílust idéz. Ez Erdély legnagyobb barlangnyílása! A Nagy Portálén belépve, az Előcsarnokon át (jobbra) jutunk a Belső várudvarba. Itt balra van a Sötét-kapu (az Alvilág ablaka) nagy sziklaleszakadással. A föld alatti patak zúgása felhallatszik a nyíláson át. Az Előcsarnokból balra kis oldaljárat nyílik (Függőköves-bg.), melynek bal ágából erős föld alatti vízfolyás ered, ez azonnal bővizű földalatti patakként rohan az "Alvilágba". Ha a Vár-patakban nincs víz, akkor innen kapja az "Alvilág" a vizet. Ha az "Alvilág" vizét szeretnénk követni már szükségünk lesz világításra és minimum csizmára (kis vízállás idején). Hamarosan besodródott farönkökön kell átmásznunk, majd többször is átkelünk a patakon. Hamarosan a Czárán-csarnokba a érkezünk, ami 10-20 m széles, 20-30, sőt 40 m magas! A Nagy Ablakon besütő napfénypászmák a kis zúgóra esnek, miközben sejtelmes derengésbe vonják az egész gigantikus folyosót. A kanyar után hamarosan megérkezünk egy balról meredeken lefolyó törmeléklejtőhöz, amin lassan felkapaszkodva ismét a felszínre, a Külső várudvarba juthatunk ("Alvilág kapuja"). |
|
