Csalhó hegység

A Csalhó-hegység a Keleti-Kárpátok központi részén helyezkedik el. A Ráró, a Görgényi-havasok és a Hagymás hegységekkel együtt a Keleti-Kárpátok központi részének közepes magasságú hegyeihez tartozik. Formai gazdagságát annak köszönheti, hogy a hegység főleg konglomerátumból és mészkőből épül fel. 290 km2 -en terül el. Az Aranyos-Beszterce, a Békás és a Kis-Beszterce vizei határolják, mély völgyeikkel elválasztják a szomszédos hegyektől. Északnyugati szomszédja a Besztercei-havasok, amelyet két csúcs ural: a Budac (1859 m) és a Köves-Beszterce (1794 m). Észak és északnyugati irányban a Stânsoara hegység található, ennek a magassága alig haladja meg az 1500 m-t, legmagasabb csúcsa a Bivolu (1530 m). Délen és délnyugaton a Tarkő határolja, 1600 m magas csúcsai között a Grindus a legmagasabb. Nyugat és délnyugat irányában a Hagymás hegység és a Csíki-havasok vannak, melyeket a Nagyhagymás jellemez a maga 1792 m magasságával.

A Csalhó 1750 m magas gerincével és a két meghatározó csúcsával,az Ocolasul Mare (1907) és a Toaca (1900 m) az egész tájat uralja. A Csalhót a Keleti Kárpátok császárának is szokták nevezni, az első olyan hegy, amely már 1716-ban bevonult a román irodalomba és már 1840-ben megjelent róla egy útikalauz.
A Csalhó és a Kelemen havasok tájai igen gazdagok a természet által kifaragott alakzatokban, melyeket a népnyelv nagy fantáziával nevezett el, soknak a mitológiából vett hősök neveit, mások a különböző irodalmi alakok nevét viselik.
Utunk egyik kiindulópontja lehet az lzvorul Muntelui menedékház (797 m). Jelzett turistautakon eljuthatunk a Lutu Rosu (Vörös agyag) nyergen keresztül a Hotaru Jgheabului-n (Határ árkon) át a Dochia menedékházhoz (1750 m). Ezen az úton csak egy kis részét láthatjuk meg a Csalhó szépségeinek, így a Dochia sziklát,Traian sasát,a Fáraót,Cobalt szikláját. A Dochia szikla 1175 m magasan fekszik a Sihastru-hegy lábánál, számos legenda fűződik hozzá. Később áthaladva egy erdőn a Jgheabul Hotarului árokkal párhuzamosan magas sziklafalak mellett egy kiterjesztett szárnyú kősas - Traián sasa - őrzi a tájat.

Pár perces mászás után hatalmas szikla mellett pihenhetünk meg. E nagy szikla egy őrszemre hasonlít, puskával a kézben, hátizsákkal a hátán. Felérve az árok tetejére érdemes visszapillantani a völgybe. Számos szikla képe rajzolódik ki előttünk, elhelyezkedésük folytán Kőkapu, (Poarta de Piatrâ ) néven ismertek. Még mielőtt kijutnánk a fennsíkra, a szemünk előtt feltűnik két nagy sziklatömb: a "Cobalt sziklája" és a "Fáraó". Az előbbi nagyon hasonlít egy emberi fejre, a másik embert formáló magas torony.A fennsíkon van a Dochia menedékház, közelében a "Lespezi" csúcs (1805 m) és kicsit távolabb a Toaca (1900 m) magasodik. Nem messze e csúcstól - a sakk figurák parasztjához hasonlító - 70-80 m magas Panaghia-szikla látható. Nevéhez ugyancsak évszázados legendák fűződnek. Közelében több bizarr formájú szikla alakzat, mint a "Darabont Kucsmája" (Câciula Dorobantului) a 10 m magas szikla a régmúlt román gyalogos katonák fejfedőjét idézi. Kelet felé haladva két nagy sziklacsoporton akad meg a szemünk, ezek a Detunáta (1937 m.) és a Turnul Râchitii (1523). Alkatuk egy másik hatalmas sziklacsoport,a Piatra Alba (Fehér-kő) néven ismert.

Aljában egy a turisták által kedvelt kis barlang van. Természetesen ezekhez is mondák, regék, legendák fűződnek, csakúgy mint az Ocasul-Mic és Mare körzetében lévő "Coloana Dorica", "Claile lui Miron", "Stogul Alb", "Turnul Crucii" stb. sziklákhoz. Ez Románia talán egyetlen olyan hegysége, ahol szinte minden nagyobb kőhöz mesés történet tartozik. Számos költőt, írót, utazót ihletett meg ez a táj. A néphit úgy tartja, hogy a hegyen lakik a dákok nagy istene, Zamolxe.

A Csalhó magányosan emelkedik ki a Kárpátok vonulatából. Sokan azért másszák meg, hogy a napfelkeltében gyönyörködjenek. Szép idő esetén fennséges látvány terül elénk, a felkelő nap színpompás fényében látható a Kárpátok egész vonulata. Szép időben a napnyugta sem akármilyen látvány, de türelemmel ki kell várni a kedvező alkalmat. Csalhói utunk végén szomorú szívvel hagyjuk ott ezt a vadregényes festői tájat, és mindig visszavágyunk a fehér sziklaszobraihoz, legendáihoz.