Hegymászó kisszótár

A.

Ablakos-út (Vilcelul cu fereastra): magashegyi útvonal a Királykő hegységben. A Nagy-Cioringa fűpárkányt a Királykő északi gerincével összekötő legkönnyebb útvonal. A nevét arról a négy méter magas természetes sziklakapuról kapta,amely alatt áthalad.
akklimatizáció: hegymászó értelemben az emberi szervezet (fokozatos) alkalmazkodása a nagy magasságokhoz.
állás: a szikla egyenetlensége, előugrása vagy mélyedése, amelyen a talp egy része mászásnál támaszt talál.
Alpine Club: a világ legelső alpin egyesülete, 1857.december 22.-én alakult Londonban. Ma az egyetlen hegymászó egyesület, amely elnevezésében nem tünteti fel az ország nevét. Ez a kiváltság megilleti, mert megalakulásakor az egyetlen volt a világon.
alpinizmus: hegymászás
alpin vészjel: nemzetközileg megállapított olyan optikai vagy akusztikus jel, amelyet veszélybe jutott hegymászók segélykérés céljából leadnak. A közös alpin vészjel gondolatát C.T Dent angol hegymászó vetette fel először 1895-ben.
aszó (szárazvölgy): közepes nagyságú völgy, amelynek vízere csak esős időben van. Mészköves, dolomitos vidéken gyakori.

B.

bazalttufa: a bazaltvulkán közetté szilárdult hamuja. Vékonyabb-vastagabb rétegben a bazaltkőzet alatt található.
Békási-szoros (Cheile Bicazului): a Békás-patak mészkőbe vájt 200-300 m magas falakkal övezett keskeny sziklaszorosa. Nagy nehézségű sziklamászóútjai révén Erdély jelentős sziklamászó zónája. A legnehezebb utak a Kis-Békás patak beömlésénél, a Pokoltornácnál találhatók.
bivak: kényszerű vagy tervszerűen előkészített éjjeli táborozás magashegységben.
biztosított útvonal: magashegyi útvonalakon a legnehezebb helyeken való könnyebb átjutás céljából acél drótköteleket, láncokat, vashágcsókat alkalmaznak. Pl. a Deubel-út a Királykőn, az Ördög-horhos (Strunga-Dracului) a Fogarasi-havasokban.
Bucsecs hegység (Masivul Bucegi): a Déli Kárpátok legkeletibb tagja. Legmagasabb csúcsa az Omul (ember) 2507 m. Keleti szélén több 2000 méteren felűli csúcs (Bucsoiu, Moraru, Costila, Caraiman) a Prahova völgye felé meredek falban törik le. Itt alakult ki Románia legfontosabb sziklamászó központja. A hegységet felépítő kőzet a konglomerátum.
Bulea-tó (Lacul Bilea): glaciális eredetű tó a Fogarasi-havasokban, 2202 m magasságban Üstszerű völgykatlanban fekszik, főleg a fenekén fakadó forrásokból táplálkozik. A tóba benyúló kis félszigeten menedékház van. Műúton és drótkötélpályán is meg lehet közelíteni.

C.

Cenk (Timpa): Brassó felett emelkedő, 960 m magas, remek kilátást nyújtó hegy. Északi oldalán, 30-40 m magas mészkősziklafalakon edzenek a brassói sziklamászók.
Cohárd (Suhard): két hegycsúcs Hargita megyében, a Gyilkos-tó mellett. A Nagy-Cohárd 1507 m magas, a Kis-Cohárd 1352 m. A Kis-Cohárd déli mészkőfalán közepes nehézségű sziklamászóutak vannak.
Czárán barlang (Pestera Meziad): a Bihar hegységben lévő barlang, Meziád falu közelében. Először egy osztrák tudós, Schmiedl Adolf dr. emlékezett meg a barlangról. Czárán Gyula tárta fel és ismertette Kalauz biharfüredi kirándulásokra című könyvében, 1903-ban. Czárán Gyula szerint a többemeletes labirintust képező barlang járatainak összhossza 3464 méter, de az voltaképpen 3974 méter. Balogh Ernő, a kolozsvári volt Bolyai Tudományegyetem földtan professzora által feltételezett 510 méteres járatot, amelyet felfedezője előrehaladott kora miatt nem járhatott be, 1971-ben az aradi barlangászok feltárták. A meziádi barlang valamikor csodaszép cseppkőképződményeit a látogatók javarészt tönkretették.

Cs.

Cseppkő: a mésztartalmú szivárgó vízből barlangokban lerakódott csap- és oszlopalakú képződmények. A barlang mennyezetén képződő függőcseppkövek a sztalaktitek, az állócseppkövek a sztalagmitek. A kettő összeéréséből keletkezik a cseppkőoszlop.
csonthó: firn
csorba (fereastra): magas, éles sziklagerinc bevágódása. Pl. a Fogarasi-havasokban a Sárkány-csorba (Fereastra Zmeilor).
csúcsdoboz, csúcskönyv: a nehezen elérhető csúcsokon elhelyezett doboz, könyv a csúcsot elérők nevének és feljegyzéseinek megőrzésére.
Csukás hegység (Muntii Ciucas): a Keleti Kárpátok legdélibb része. Legmagasabb csúcsa a Csukás (1958 m). Bizarr formájú komglomerátum sziklaalakulatain rövid, de nehéz mászóutakat nyitottak a brassói sziklamászók.
csuklópánt: műanyagból készült hurok, amelyet a jégcsákányra erősítenek és mászás közben a csuklóra fűznek.

D.

Detonáta (Detunata): természetes kőoszlopairól nevezetes bazalthegy az Aranyos melléki hegységben. Két csúcsa van: a Kopasz Detonáta (Detunata Goala) 1169 m magas, a Virító Detonáta (Detunata Flocoasa) 1265 m.
diéder: bevágás
dolina (töbör): a víz munkájának hatására létrejött tölcsérszerű mélyedés, amelyen keresztül a vizek lefolynak a föld mélyébe. Karsztos vidéken fordul elő. Ahol dolinák vannak, biztosak lehetünk abban, hogy a hegy mélyében üregek ágaznak szerteszét.
dolomit: réteges kőzet, szénsavas mész és magnézium keveréke. Tengeri eredetű kőzet, szemcsés, tömött vagy földes szövetű.

E.

egyezményes jelek: a térképen előforduló tereptárgyaknak (ház, kereszt stb) terepfedezeteknek (erdő, nádas) és más tudnivalóknak nemzetközileg megállapított ábrázolási módja (jelkulcs).
erdőhatár: az a szint, amelytől felfelé az erdő megszünik. Az erdőhatár tengerszint fölötti magassága - akárcsak a hóhatáré - változó. A hegység földrajzi fekvésétől és az éghajlati viszonyoktól függ.
ereszkedés: hegycsúcsokról, gerincekről való visszatérés. Könnyű terepen természetes fogásokon ereszkedünk, függőleges szakaszon mesterséges (kötél) ereszkedést használunk.
esti szél: napnyugta után a völgyek esése irányában ébredő szél. Hegyi szél néven is ismert, délelőtti ellenpárjával együtt hegy-völgyi szélnek nevezzük.

F.

fal: a hegytömb széles, nagy kiterjesésű oldala. Rendszerint meredek és igen magas sziklaalakulat, amelyet kizárólag csak mászással lehet leküzdeni.
felszerelés: minden, amit a hegymászó a túrára visz. Tehát a ruházat, a táborozó felszerelés, a mászáshoz szükséges eszközök, élelem, útikalauz stb.
felületi lavina: az a lavina, amikor a hórétegnek csak a legfelső rétege csúszik le.
fenéklavina: tavaszi hólavina, amely a legtöbbször ugyanazon a helyen zúdul le, és gyakran földet és követ is visz magával.
fennsík (plató): nagyobb magasságban előfoduló, nagy kiterjedésű és lényegtelen magasságkülönbözetű vidék. Pl. a Bucsecs hegység fennsíkja.
firn (csonthó): megülepedett szemcsés régihó. A lehullott hópelyhek a naptól megolvadnak és újra megfagyva szemcsékké alakulnak át. Magashegységben az örök hó határa fölött felhalmozódó jeges hó lassan lefele mozog és a völgyekben gleccserré alakul át.
fókabőr: a síre erősített fókabőr hosszú vagy meredek hegymenetnél szolgál.
folyosó: a sziklaterep szakadékszerű hosszabb kiterjedésű alakulata, amelynek fenekét rendszerint kőtörmelék tölti ki. A szakadékvölgy a leghosszabb kiterjedésű, rendszerint a hegygerinctől összefüggően ereszkedik a sziklaalakulat aljáig. Pl. a bucsecsi Fehér-völgy (Valea Alba) vagy a királykői Padina lui Calinet.
főn: gyüjtőneve azoknak a szeleknek, amelyek a hegyekről a völgyekbe törnek. Hegyen átkelt és felmelegedett, vízpáráktól mentes kiszáradt szél.
fűpárkány: vízszintesen vagy enyhén emelkedve futó, hosszú, fűvel borított lépcsőzés a meredek sziklarészletek között. A gyakran több kilóméter hosszú fűpárkányok kényelmes turista útvonalak a sziklás zónákban. A Bucsecsben és a Királykőn gyakoriak.

G.

gerinc, hegygerinc: a hegyvonulat nagyjából állandó legmagasabb része, vízválasztó. Pl.Fogaras-gerinc, Királykő-gerinc.
sziklagerinc: hegymászó értelemben két meredek sziklafal metszésvonalát is gerincnek nevezzük. Pl. Csipkés-gerinc a Tordai-hasadékban, Zergeszarv-gerinc a Királykőn.
gerinctorony: a sziklagerincből kiemelkedő, az előrehaladást akadályozó sziklatű, amely gyakran kerülésre, oldalazásra kényszeríti a hegymászókat.
gerincvándorlás: az egyes csúcsokat összekötő legmagasabb vonulatnak, a gerincnek végigjárása. Erdély hegyeiben csak a téli gerincvándorlások számítanak hegymászó teljesítménynek.
gleccser: állandó folyásban lévő jégmező. Fő tápterülete a hóhatár feletti örök hó, amely jéggé alakul át. Tágabb értelemben a gleccser nagy firn- és jégtömeg, amely a magashegység felső régióit fedi. Szűkebb értelemben a firnmedencékből a völgyek felé önsúlya következtében lecsúszó jégár.
gránit: szemcsés szövetű összetett, vulkanikus eredetű közet. A Déli Kárpátok övének magja grániból áll. Jelentős gránitfalak a Retyezát hegységben vannak (Peleaga, Bucura, Judele).
Gyilkos-tó (Lacul Rosu): hegyi tó Hargita megyében, 995 m magasságban. 1837-ben hegyomlás zárta el a Hagymás patakba ömlő Vereskő és Cohárd patakok lefolyását, és a feduzzasztott vízből fenyves erdőkkel övezett szép tó keletkezett. A tó vizéből most is kilátszanak az elöntött fenyőóriások csúcsai. Hossza 2200 m, szélessége 150 m. A tótól északra emelkedik a Kis-Cohárd (1352 m), tőle nyugatra a Nagy-Cohárd (1507 m). Eredeti neve Veres-tó, a hasonló nevű patakból bemosott üledék színéről.

H.

hágó: hegynyeregben a hegy túlsó oldalára vezető átjáróút.
hágóvas: csonthó- és jéglejtőkön, eljegesedett sziklákon való haladást megkönnyítő, bakancsra csatolható, acélból vagy fémötvözetekből készült szerszám. Télen magashegyi túrákon nélkülözhetetlen.
házihegy: a városok közelében emelkedő hegy, amelyet a város lakói előszeretettel és gyakran felkeresnek. Ilyen pl.Brassó felett a Cenk.
hegycsuszamlás: lehetősége olyan helyen áll fenn, ahol a szilárd kőzetből álló felszíni rétegek erősen lejtő agyag vagy márgarétegre települtek, és ez a heves esőzés vagy olvadó hó következtében annyira csuszamlossá válik, hogy a felyzíni sziklatömegek nagy súlyuknál fogva lecsúsznak.
hegyen átkelő szelek: száraz szelek. Ilyenek a Kossava (a Bánságban) és a Nemere (a Székelyföldön).
hegyi szél: naponta jelentkező szél. Nappal a hegytető fölött a levegő jobban átmelegszik, mint a síkság fölötti, ugyanolyan magasságban levő levegőréteg. Ezért a hegy felett felszálló levegőtömeg helyébe a síkság felől légáramlás indul meg. A hegyormok körüli felhőképződésnek, a "pipáló hegycsúcs"-nak is ez az okozója.
hegymászás: a természetjárásnak az az ága, amelyik kizárólag a magashegyi túrák végzését és a magashegyi terep nehézségeinek leküzdését tűzi ki céljául.
Hétlétrás-út (Sapte Scari): a Brassó melletti Nagykő-havasban (Piatra Mare) egy meredek, vízesésekkel teli szakadékban vezető ut, amelyet a Brassói Turista Egyesület hat tagja 1929-ben hét létra segítségével tett járhatóvá.
hócsuszamlás: lavina
hódeszka: szél által összenyomott hóréteg. Lisztes szerkezetű, mészfehér, legfelső rétege kérges. Beszakadás esetén táblákra szakad, és éles szélű darabokban lavinát képezve, lezúdul a lejtőn.
hóerkély (hópárkány): gerinceken, csúcsokon keletkező áthajló hó- vagy firntömeg, amely a szél hatására a szélárnyékos oldal felé növekedik.
hóhatár: az a magasság, amelyen túl a hó nem olvad el.
homokkő: természetes kötőanyag által összekötött homokszemcsékből álló kőzet.
horhos: folyosó
horony: kémény
hóvakság: a szem kötőszövetének gyulladása. Előidézői a hóról visszaverődő rövidhullámú ibolya- és ibolyántúli napsugarak. Igen súlyos megbetegedése a szemnek, ezért magashegyi túrákon elengedhetetlen a védekezés ellene, megfelelő minőségű napszemüveggel.
hózászló: csúcsok és gerincek felett a szél által felkavart porhó-felhő. Gyakran időjárásváltozás hírnöke.
hőmérséklet megfordulása (termikai inverzió): főleg télen tapasztalhatjuk, amikor a völgyekben vagy zárt medencékben a hőmérséklet lényegesen alacsonyabb, mint a hegyekben. Ezer méternél magasabb hegyvidéken ilyenkor a völgyekben köd van, míg fent az ormokon derült, napos az idő. Szinte állandó jellegzetessége ez a Szent Anna-tavat rejtegető Csomád zárt vulkáni eredetű kráterének.

I.

időjárás előrejelzés (prognózis): a túrázók a hivatalos időjárásjelentésről gyakran nem szerezhetnek tudomást, másrészt ezek nagy területek várható időjárására adnak tájékoztatást, míg a hegymászót a helyi időjárási prognózis érdekli. A hegymászónak-túrázónak feltétlenül rendelkeznie kell bizonyos megfigyeléseken alapuló tudással, hogy nagy valószínűséggel következtetni tudjon legalább a következő napra várható időjárásra. A sok megfigyelési adatból néhányat a következőkben ismertetünk:

• hirtelen támadt meleg déli szél a közelgő rossz idő biztos jele
• a gyors felhőátvonulás általában rossz idő közelestére mutat, főképpen a nyugatról és a délről jövő. Az északnyugatról lassan vonuló, szakadozott felhőknek nincs jelentőségük
• rosszabbodó időjárásra mutat a köd a hegyeken, felhők az ormokon vagy a gomolyfelhők fölötti szürke fátyol
• óvakodjunk a nagyobb vállalkozásoktól, ha a hegyek különösen tiszták és rendkívül közelinek látszanak. Biztos a rossz idő
• magashegységekben nappal a szél a völgy felé, éjjel fordítva, a völgyből fúj. Ha ebben a szabályosságban zavar mutatkozik, biztos a zivatar, esőzés
• magashegyi zivatart megelőzően a levegő nyugodt és fojtó. Zivatarfelhőben az acéltárgyak sercegnek, az arcbőrön mintha pókhálót éreznénk (elektromos töltések kisülései).

J.

járóterep: sziklás terep, de a rajta való előrehaladáshoz a kéz használata fölösleges. Könnyű, magashegyi túrák terepe (pl. a Fogarasi-havasok és a Királykő főgerincei nyáron).
jégcsákány: magashegyi túrákon a meredek firn- és jégfalakon lépcsőfokok vágására és biztosításra szolgáló csákány. Jégfalak vagy fagyott vízesések megmászására szolgáló eszköz.

K.

kanyon: mélyen bevágódott, meredek sziklafalakkal bíró völgy, fenekén folyóval.
kar: sziklatörmelékkel telt medence a magashegyek felsőbb régióiban. Nagysága különböző, feneke lapos vagy bemélyedő, firnmező, kargleccser, tengerszem található benne. Legtöbbször azonban törmelékkal van teli.
karr: sekély, keskeny barázdákkal, közöttük éles, kiálló gerincecskékkel tagolt mészkőfelület, amelyet a víz dolgozott ki a mészkősziklából.
karszt: mészkőből vagy dolomitból álló kopár hegység. Jellemzője a sok keskeny, mély szakadék és víz által kivájt barlang.
katlan: mély völgy, amelynek egyik oldala nyitott.
Keresztényhavas: 1804 m magas hegycsúcs Brassó közelében. Főgerincével ÉK-DNY irányban húzódó mészkőhegység, amelynek északi lejtője menedékesen ereszkedik alá Brassó-Pojána alhavasi üdülő és télisport-központba, déli oldala pedig meredek sziklafalakkal a Tömösi-szoros felé.
kérgesedés: a hótakaró felületén napsütés vagy szélnyomás hatására keletkező keményedés.
Királykő: A Déli-Kárpátoknak a Fogarasi-havasok és a Bucsecs hegység között elterülő tagja. Rendkívül vad, szaggatott mészkő sziklagerincet képez, amelynek legmagasabb csúcsa, a Pásztor-csúcs 2241 m magas. Nyugati oldala meredek falakkal szakad le a Barca völgye felé. A Bucsecs hegység és a Békási-szoros után Románia legfontosabb sziklamászó zónája.
konglomerátum (kavicskő): vízszállította legömbölyödött kavicsszemekből összecementált üledékes kőzet.
kőember: szikladarabokból készült irány- vagy útvonaljelző kis gúla.

M.

magashegyi túra: kifejezetten hegymászó tevékenység, terepe szikla, hó és jég. A Deutscher Alpenverein értelmezésében az ilyen túra 1500 m magasságú alsó határnál kezdődik, míg a Schweizer Alpen-Club által képviselt felfogás szerint 2000 m az a határ, amely fölött a túra magashegyi jellegű.
magashegység: a tenger szintje felett 2000 méternél magasabbra emelkedő hegység.
magasságvesztés: ha a túra közben már elért magasságot a menetirányba eső letörés, völgykeresztezés, feltornyosuló meredek fal miatt - mivel ez csak leereszkedéssel kerülhető ki - elveszítjük. Ideális a szintgörbék mentén vezetett útvonal.
menedékkunyhó: magashegységek nehezen megközelíthető sziklás zónáiban felállított, néhány személy befogadására alkalmas védkunyhó.
méretarány: az az arány, mely a térkép mértéke és a valóság között van. 1 : 50.000 pl. azt jelenti, hogy a térkép egy centimétere a valóságban 50.000 cm.=500 m. A legtöbb térképen lépték (mérőléc) is van, ahol a térkép egy-egy kilométerének távolságát közvetlenül is le lehet olvasni.
moréna: kőtörmelék, amelyet a jégár vagy magával visz (közép, belső vagy oldalmoréna) vagy már lerakott (homlok és szegélymoréna). A moréna elnevezés Saussure-től (1779) származik.

N.

nehézségi fokozat: a hegymászó, illetve magashegyi túraszakaszok objektív nehézségeinek egységes elvek szerinti osztályozása.
nyak: magányosan álló hegynek az a része (nyerge), amellyel a főgerinchez vagy a többi hegyhez csatlakozik.
nyereg: két kiemelkedő pontot összekötő alacsonyabb gerincrész. A hegyközti átjárók összefoglaló neve.

O.

Oltárkő (Piatra Altarului): sziklatorony a Békási-szoros bejáratánál (1154 m). 1934.szeptember.12.-én két brassói hegymászó, Csallner Ervin és Goldschmidt Waldemár mászta meg elsőnek a 100 m magas, sima sziklatornyot.
Ördögmalom: -karsztképződmény a Királykő nyugati oldalán.
-törmelékkúp-sorozat az Öcsém (Hagymás-hegység) nyugati letörésénél. Éjszakai sziklaomlások dübörgő zaja adta az elnevezést.

P.

párkány: vízszintes, hosszú sziklalépcsőzés meredek sziklarészletek között.
Peleaga: a Retyezát legmagasabb csúcsa (2511 m). Északi oldalán, a Peleaga-szirteken közepesen nehéz, szép mászóutak haladnak a tömör gránitkőzeten.
ponor: víznyelő lyuk. A karsztjelenségek egyike. A felszínről a víz ponorokon át eltűnik és a kőzet mélyében kialakult barlangokon át távozik.
porhó: hidegben, -5 C˚ alatt hulott száraz, könnyű hó.

R.

regeláció: hópelyhek, jégdarabok, hókoloncok egymáshoz fagyása. A felületeket a hó vagy a jég súlya terheli, az olvadási pont nyomás alatt csökken, és a megolvadt felületek újrafagyva egymáshoz tapadnak.
rétegződés: az eredetileg vízszintesen leülepedett kőzetek későbbi hatások folytán összegyűrődnek. Hegymászó értelemben beszélünk előnyös és hátrányos (tetőcserépszerű) rétegződésről aszerint, hogy jó, kedvező vagy rossz támasztékot, fogást nyújt sziklamászás közben.

Sz.

Szamosbazár (Cetatea Radesei): Czárán Gyula nevezte el így a Meleg Szamos forrásvidékét, ahol a víz a mészkőből barlangokat, sziklatornyokat, zuhatagokat formált.
szélárnyék: a hegy szél irányába eső részének túlsó fele.
széloldal: a hegy szélnek kitett oldala.
szirt: a hegy meredekje, amelyből sziklák (borda, taraj, fal) emelkednek ki.
szoros: hegyek között vezető keskeny ut vagy völgy, a szurdoknál tágasabb. Különösen ott található, ahol a folyó hegységeket tör át.
szurdok: mély, sziklás szoros, meredek falakkal. Mészkőhegységekben, folyóvízi erózióval vagy barlangok beomlása folytán keletkezett meredek falú, szűk völgy. A Tordai-hasadék, akárcsak a Békási-szoros, jellegzetes szurdok.

T.

taraj: keskeny, cikcakkos élű sziklás gerinc. A taraj elnevezést csak kisebb kiterjedésű gerincekre használják.
teknő: a hegyoldal behajló része. A víz munkájának eredménye és a talaj minőségétől függ, hogy széles vagy keskeny .A keskeny, meredek falú bevágódás a vízmosás.
tengerszem: magashegységekben fekvő tiszta vizű glaciális tó. Medencéje a jégkorszakban hó- és firngyűjtő volt.
Tordai-hasadék (Cheile Turzii): Erdély egyik leghíresebb természeti szépsége. Az Aranyos melléki mészkőhegység barlangjainak beszakadása folytán keletkezett.
tüzelőkő: áthajló sziklatömbök alatt állandó jellegű éjjelező helyek neve.

U.

uvala: leszakadás, lesüppedés következtében keletkezett - karsztra jellemző - hepehupás terület. Több dolinát összefogó hosszas mélyedés.
üvegesedés: sziklaterepeken keletkező üvegtiszta, hártyaszerű vékony jégréteg.

V.

vándorkövek: a jégkorszakban a jégárak által lehordott nagy sziklatömbök. Sokszor a síkságokon, a hegyektől több száz kilométerre is fellelhetők.
vezeklő hó: gyakran ember nagyságú, egyedül álló vagy csoportosan megjelenő hóképződmények, amelyeket a szél eróziós munkája és ezt követően az olvadás hozott létre. Sokszor imádkozó emberekhez hasonlítanak, innen származik a nevük.
völgyszél: magashegységekben kb. délelőtt 10 órakor fellépő felfele irányuló szél. A hegyoldalak felmelegedése folytán felfelé szálló légáramlat. Ellentéte az esti szél.

Zs.

zsomboly (aknabarlang): karsztos vidékeken a vízszintes barlang mennyezetébe torkolló tölcsérszerű mélyedés. Keletkezését felfelé harapódzással magyarázzák, ezért nyílása alatt a zsomboly anyagából törmelékkúp képződik, amely gyakran el is zárja. - a lap tetejére -