Hargita Öko Alpin Klub - Kalandtúrák az Erdélyi Kárpátokban
Mi egy biztos kalandot nyújtunk Neked, biztonságos körülmények között!
 
 
 


főoldal

magunkról
rólatok
kapcsolat


partner
szálláshelyek

hírek
olvasmány
környezetünk
fotóalbumok
videók
térképek

hibajelentés


 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 


 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Az Erdélyi Kárpátokról

 

Románia 238.391 négyzetkilométeres területéből Erdélyre (románul Transilvania, Ardeal, németül Siebenbürgen) az ország nyugati határvidékével és a Bánsági tájjal együtt 99.800 négyzetkilométer esik (Románia területének 42,02 %-a).

Az országnak ez a része a 20°15' és 26°30' keleti hosszúság, valamint a 44°30' és 48°8' északi szélesség között fekszik, nyugat-keleti irányban 480 km, észak-déli irányban pedig 400 km átmérőjű. Legalacsonyabb pontja a Bánátban az Aranka-patak határmetszésénél van, 83 m magasan a tengerszint fölött, legmagasabb pedig a Fogarasi-havasokban a Moldoveanu csúcsa, 2544 m. Erdély domborzatilag a következő nagy tájegységekre tagolódik : a nyugati országhatár mentén húzódik végig a Tiszai-Alföld keleti szegélye, ezt követi az Erdélyi-szigethegység, amely a Tiszai-Alföldet elválasztja az Erdélyi medencétől. Az Erdélyi medencét keleten a Keleti-Kárpátok, délen pedig a Déli-Kárpátok hegyvonulata szegélyezi, az utóbbinak nyugati folytatása a Bánsági-hegyvidék.

A Tiszai-Alföld keskeny keleti szegélyét, amely Szatmártól az Al-Dunáig húzódik, a folyók hordalékai építették fel, majd a jégkorszak végén lösz fedte be. Szamos környéki és a Marostól délre eső részén nem ritka a futóhomokos terület.

Az Erdélyi-szigethegység (Muntii Apuseni), amely a Maros völgyétől a Máramarosi havasokig terjed, igen változatos felépítésű. Hegyei közül természeti szépség tekintetében leginkább figyelemre méltóak a nyugati részen található mészkőtakarós hegyek, a Bihar-hegység (Muntii Bihorului), a Béli-hegység (Muntii Codru Moma) és a Királyerdő (Padurea Craiului). Tőlük keletre a kristályos anyagú Gyulai-havasok (Muntii Gilaului) széles, fennsíkszerű hegytetői következnek, délkeletre pedig az Erdélyi-érchegység (Muntii Metaliferi) húzódik, északi végén a híres mészkőszurdokokkal. A Sebes-Köröstől északra a hegység a Szilágysági dombvidék sziget-hegyeiben folytatódik egészen a Nagybányai-medencét lezáró Gutinig (Muntii Gutîiului) és Ciblesig (Muntii Tiblesului).

A szigethegység túlsó oldalán kezdödő Erdélyi-medence a földtörténeti harmadkorban még tengerként kapcsolatban állt az Alföld egykori tengerével. Erre  vallanak a gazdag kősó-és földgáztelepei. A süllyedéses tájat a kéregmozgás és később az erózió dombsággá alakította. Több kisebb medencéje, pl. Fogarasi-medence (Depresiunea Fagarasului), Szebeni-medence (Depresiunea Sibiului), Székás-medence (Depresiunea Secasului) stb. és erdős, széles hátságai, pl. a Szamos-hátság (Dealurile Somesului) mellett két egymástól szemre is különböző nagyobb tájegységét különböztetjük meg. Egyik a csupasz, agyagos és éppen ezért suvadásos, tavas Mezőség, a másik pedig a folyók által felszabdalt, teraszos Küküllő menti dombvidék.
 
Az Erdélyi-medencét keleten és délen a Kárpátok hegyvonulata szegélyezi. A félköríves hegyvonulat két, egymástól világosan elütő szakaszra osztható, a Keleti- és Déli-Kárpátokra. A Keleti-Kárpátok (Carpatii Orientali) az ország északi határától a Predeali-hágóig húzódnak. A földtanilag fiatal hegyláncolatban szerkezeti szempontból négy vonulatot különböztetünk meg. Legkülső a homokkő vonulat, piramis alakú erdős hegyeivel, amely az Olt forrásvidékénél láncokra bomlik. Ide tartoznak a Csíki-havasok (Muntii Ciucului), Háromszéki-havasok (Muntii Bretcu), a Bodoki-hegység (Muntii Bodocului), a Baróti-hegység (Muntii Baraoltului), a Persányi-hegység (Muntii Persani), Csukás (Ciucas), Brassói-havasok (Muntii Brasovului) és a Bucsecs (Muntii Bucegi). A Kárpátok más vidékéhez hasonlóan, a homokkő vonulat belső oldalán gyönyörű mészkőszirtek sorakoznak: Hagymás (Muntii Hasmasului), Csalhó (Ceahlau), Oltárkő (Piatra Altarului), Gyilkos (Ghilcos), Egyeskő (Piatra Singuratica), stb.

A Keleti-Kárpátok vezérvonulata a legöregebb kristályos övezet, amely föleg kristályos palákból, gneiszból és gránitból áll. Itt találjuk a legmagasabb hegyeket. Északi végén a Máramarosi-havasokkal (Muntii Maramuresului) kezdődik, majd a Radnai-havasok (Muntii Rodnei) következnek a 2305 m magas Nagy Pietrosszal (Pietrosul Rodnei), a Borgói (Muntii Birgaului) és Besztercei-havasok (Muntii Bistritei) után a Gyergyói-havasokkal (Muntii Giurgeului) ér véget.  
A negyedik vonulat, a vulkanikus övezet, a Kárpátok lagfiatalabb része, legbelűl húzódik. A Kelemen
-havasok (Muntii Calimani), a Görgényi-havasok (Muntii Gurghiului), a Hargita (Muntii Harghitei) vidékén még ma is gyakoriak az utóvulkanikus jelenségek, pl. Borszék, Hargitafürdő, Torja stb.

Az egyes vonulatok között tágas medencéket találunk, pl. a Gyergyói- (Depresiunea Gheorghenilor), Csíki- (Depresiunea Ciucului), Háromszéki- (Depresiunea Trei-Scaune) és Brassói-medencét (Depresiunea Brasovului).

A Keleti-Kárpátok folytatása a Déli-Kárpátoknak (Carpatii Meridionali) főleg kristályos palákból álló hegyvonulata, amely a Predeali-hágótól a Temes völgyéig tart. Legérdekesebb részei azok az alpesi jellegű hegyek, amelyek formáiban megőrizték a jégkorszak nyomait. Ide tartoznak a Fogarasi-havasok (Muntii Fagarasului), a Páreng (Muntii Parangului), a Retyezát (Muntii Retezatului). Mindenikben találunk gleccservölgyet, kárfülkéket, tengerszemeket, a hajdani eljegesedés emlékeként.
      
A Szebeni-havasok (Muntii Cibinului) és a vele egybe tartozó Kudzsiri-havasok (Muntii Sureanului) széles tükörfelületű magashegységei kevés eljegesedési nyomot mutatnak, széles havasi legelőikkel a már említett Gyulai-havasokra emlékeztetnek. A hatalmas tömegű magashegységek és a közepes magasságú, hajdani eljegesedésre nem valló hegyek között itt is találunk medencéket, pl. a tágas Hátszegi-medencét (Depresiunea Hategului) és a szénben gazdag Petrozsényi-medencét (Depresiunea Petrosanilor).

A Déli-Kárpátok nyugati folytatása a Bánsági-hegyvidék, föleg kristályos közetekből és másodkori üledékes mészkőtakaróból áll. Első tagja a vasércben gazdag Ruszka-havas (Poiana Ruscai), ezt követi a Szemenik (Muntii Semenicului), az Almás (Muntii Almajului) és az Orsovai-hegység (Muntii Cernei). A vonulat utolsó tagja a Domogled (Muntii Mehedintului). A Bánság közepén húzódik az alacsony szigethegyekkel érintkező Krassó-Szörényi-érchegység, amely az országnak nemcsak jelentös karsztterülete, hanem értékes bányavidéke is. Vasat, mangánt, krómot és szenet bányásznak e fennsíkszerű középhegységben.

A Bánsági-hegyvidék medencéi közül az Almás-medencét (Depresiunea Almajului) kell megemlítenünk.

Ami a terület vízrajzát illeti, folyói, a Tisza közvetítésével, illetve anélkül a Dunába ömlenek. Erdély legnagyobb folyója a Gyergyói-havasokban eredő Maros (Mures), amely keresztülvágva az Erdélyi-medencét, a Nyárád (Niraj), a Kis-Küküllő (Tirnava Mica), a Nagy-Küküllő (Tirnava Mare), a Szebes (Sebes), és az Aranyos (Aries) vizét vezeti a Tiszába.

Észak-Erdély vizeit a Radnai-havasokban eredő Szamos (Somes) gyüjti össze és a Krasznával egyesülve Magyarországon ömlik a Tiszába. Az Erdélyi-Szigethegység nyugati részének vizeit a Körösök, a Sebes-Körös (Crisul Repede), a Fekete-Körös (Crisul Negru) és a Fehér-Körös (Crisul Alb) szállítják a Tiszába, a Szilágyságból folyó Berettyó (Bercetaul) pedig a Sebes-Körösbe.

A Bánsági-hegyvidék vizei, a Béga (Bega), Temes (Timis), Berzava (Birzava), Néra (Nera), Cserna (Cerna) stb. közvetlenül a Dunába ömlenek, s ugyancsak a Duna fogadja magába, de már a Havasalföldön a Déli-Kárpátokon áttörö Zsilt és Oltot.

A tavak közül mindenekelött a Déli-Kárpátok hegyi tavait kell megemlítenünk, amelyeknek medencéit gleccserek hozták létre. Turisztikailag igen jelentős a vulkáni kráterben létrejött Szent-Anna-tó és a hegyomlás által keletkezett Gyilkos-tó. Több apró tavat találunk a Mezőségben is. Ezek, amennyiben nem mesterségesek, többnyire suvadásos eredetűek.

 

 

Google
 
 

Hargitai tél

Kisbékási tanyavilág

Erdei ibolyák

Kis-Békás patak

Békás-szoros

Egyeskő-Hagymás-hegység

Májvirágok

Retyezát-hegység

Csukás-hegység

 

 
 
 
.:: copyright © 2004 -2008. www.erdelyiturak.ro   All rights reserved ::.