Királykő-hegység

Bár területileg a kissebb kiterjedésű hegységek közé tartozik, biztosan állíthatjuk, hogy ennyire kis területen ennyi csodálatos látnivalót az Erdélyi Kárpátok egyetlen más vonulata sem képes felvonultatni.

A Királykő a Bucsecs- és a Leaota-hegységekkel együtt a Déli-Kárpátok legkeletibb tömbjét alkotják. A Déli-Kárpátok kelet-nyugati irányú vonulatára merőlegesen fekvő Királykőt nyugaton a Fogarasi-havasok és a Jézer-hegység határolják, míg keleten a Törcsvári-medence választja el a Bucsecs-, illetve a Leaota-hegységektől. 
Talapzatát kristályos palák alkotják, amelyre az újpaleozoikumi és mezozoikumi idők folyamán tekintélyes mennyiségű, helyenként akár 1200 m-es vastagságot is elérő mészkő üledék rakódott. A hegyképző nyomóerők hatására ezen rétegek felgyűrődéséből alakult ki a Királykő tömbje, mely rétegek helyenként szinte függőleges irányba kerültek, amint ezt gerinctúránk alkalmával főleg a három Cimbalom csúcs esetében tapasztalhatjuk. A hegység felépítésében üledékes kőzetek -konglomerátumok is részt vesznek, ezekkel leginkább a keleti oldalon és a Kis-Királykőn találkozhatunk.

A hegyképző ciklus befejeztével a Királykő felszíne, az eróziós folyamatok hatására tovább alakult, csodálatos szurdokvölgyek, kőfolyosók, barlangok kialakulásához vezetve (Zernyesti-Szoros, Brusturet-i szoros, a Grind-zsomboly, amely több mint 450 m mély, Medve-barlang stb).
 
 
Észak felől megközelítve először a Zernyest felett emelkedő 1816 m magas Kis-Királykő tömbje fog a szemünk elé tárulni. Vele átellenben, a Hasadék-nyereg felett a Nagy-Királykő első bástyája, az 1923 m-es Királykő-tornya látható, majd következnek a Forrás-völgyi csúcs (1955 m), Pap-völgyi csúcs (1970 m), Hegyes-csúcs (2150 m), a Nagy- (2127 m), a Közép-(2170 m) és a Kis-Cimbalom (2231 m) csúcsok. Ezt követően érkezünk a Királykő legmagasabb csúcsára, a 2238 m-es Pásztor-csúcsra, amelyet a 2210 m-en fekvő Grind-nyereg követ, ahol véget ér az északi gerinc. A déli gerinc nevezetesebb csúcsai a Grind (2229 m), Hosszú-Orom (2210 m), Lespezi (2127 m), Köves (2086 m), majd folyamatosan veszítve a magasságból útunk az 1889 m magas hátsó nyeregben ér véget. A túrát folytatni vágyók követhetik a már kevésbé látványos, turista jelzés nélküli Pietricica-gerincet Podu Dimbovitei faluig.

A gerinc vonalán kívül komoly érdeklődésre számot tartó részek a Barca-patak felé csaknem 1400 m-es szintkülömbséggel leszakadó nyugati fal, az itt található számos szakadékvölgy (Padina lui Calinet, Hídak-völgye stb), valamint a falon végigharántozó Közép- illetve Vörös-öv.

Az Erdély irányából érkező turisták számára a legkézenfekvőbb megközelítési mód a Brassó-Zernyest vasútvonal vagy műut használata, majd innen Zernyest-patak vagy a Barca-patak völgye. Fontosabb szálláshelyek a 45 férőhelyes Gura Raului menedékház, a 72 férőhelyes, 1932-ben épített Curmatura menedékház vagy a Barca-patak völgyében elhelyezkedő Plaiul Foii menedékház. Ezen utóbbi ma már inkább szálloda, mint menedékház, bárral, vendéglővel és öltönyös pincérekkel, de azért még nem nézik ki onnan a bakancsos-hátizsákos turistát sem.

Az eredeti menedékházat az Erdélyi Szász Kárpát Egyesület építette még 1936-ban, de ennek az épületnek már nyoma sincs, az 1990-es évek végén lebontották és helyette épült a már említett hotel-panzió.

 A hegységben a menedékházakon kívül még számos menedékkunyhó található (Remény, Királylány kastélya, Spirla, Grind), de ezeket inkább mint szükségszállásokat lehet ajánlani, egyrészt többnyire leromlott állapotuk miatt, másrészt csekély befogadó képességük (4-8 személy) okán. A gerinczónában a Hegyes-csúcson, 2150 m-en felépített menedék jöhet jól ködös-viharos idő esetén, valamint a nemrégiben létesített, 2210 m magasan fekvő Grind-nyeregi menedék.

Az éghajlati sajátosságokról szólva megállapítható, hogy ezek nem különböznek lényegesen a Déli-Kárpátok esetében leírtaktól. A túrázásra ez esetben is a nyár végi - kora őszi időszak a legmegfelelőbb, míg június honap a legcsapadékosabb. Téli túrákra általában a február-március hónapok a leginkább alkalmasak, de akárcsak nyáron, a helyenként bakancs szélességű gerincen a legnagyobb problémát az erős szél jelenti, amely esetenként a 180-200 km-es sebességet is elérheti. A másik figyelemre méltó veszélyforrás a gyakori nyári zivatarok esetében a villám- csapás, amint azt az eddig megtörtént számos baleset is igazolja. Az egyetlen megoldás rossz idő esetén a hegygerinc minél hamarabbi elhagyása, vagy a túra elnapolása, annál is inkább, hogy a rendkívül meredeken leszakadó falak-szurdokvölgyek esetében csak bizonyos helyeken lehet biztonságos körülmények között visszaereszkedni a védettebb, alacsonyabban fekvő völgyekbe.
A téli túrák fokozott veszélyt jelentenek, részben a gerinc rendkívüli kitettsége, részben a felmenetnél-lejövetnél fellépő fokozott lavinaveszély miatt. Megfelelő hegymászó tapasztalat, valamint felszerelés hiányában a téli túrázás a Királykőn valóban életveszélyes vállalkozás.