Hargita Öko Alpin Klub - Kalandtúrák az Erdélyi Kárpátokban
Mi egy biztos kalandot nyújtunk Neked, biztonságos körülmények között!
 
 
 


főoldal

magunkról
rólatok
kapcsolat


partner
szálláshelyek

hírek
olvasmány
környezetünk
fotóalbumok
videók
térképek

hibajelentés


 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 


 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 
 
 
 

Súgó-barlang: barlangtúra és hegyi kerékpározás

Feketerez fakitermelő út - Heveder falurész - Lok völgye - Sugó-patak völgye - Sugó-barlang, majd vissza ugyanott. Össztávolság: 12 km. Túraidő: barlanglátogatással, uzsonnával kb. 4-5 óra.

Túránk a 12-es országút Hevederi eltérőjétől indul. Leparkoljuk a gépkocsinkat, beöltözünk a bringázáshoz, hátizsákba rakjuk a barlangjáráshoz szükséges ruhát, lámpát, sisakot, és kerékpárra pattanva nekivágunk a kb. 6 km-es távnak, amely a Sugó-barlangtól elválaszt. Előbb termőföldek, kaszálók között vezet az enyhén emelkedő, könnyen járható földút. 2 kilométer után elérjük a Vaslábhoz tartozó Heveder falurészt. Balra kanyarodva a Lok patak völgyén folytatjuk túránkat. Hétvégi házak, festői tisztások maradnak el mellettünk, majd a táj lassan megváltozik. Elmaradnak a házak, helyüket a beszűkülő völgy szélén sűrű fenyvesek veszik át. A patakparton szebbnél szebb tisztások csábítanak pihenésre, vagy éppen szallonasütésre, de erre majd csak a barlang bejárása után fog sor kerülni. A Sugó-patak befolyásánál újból balra térünk, majd újabb fél kilóméter után átkelünk a patakon, és felkapaszkodunk a barlang bejáratához. Újabb átöltözés következik, ezuttal a barlangi felszerelésünket fogjuk magunkra ölteni. Sisak a fejre, lámpa felgyújtva, és máris indulhat a páratlan élményeket tartogató barlangi túra.

 

A túrára jelentkezni e-mailben az office@erdelyiturak.ro címen vagy a +40-740-432385 telefonszámon lehet. Túradíj: 30 EUR/fő. 16 év alatt 20 EUR/fő. Kevesebb, mint 4 felnőtt résztvevő esetében, összben 100 EUR. Az összeg a túra végeztével, készpénzben kerül kifizetésre. Tartalmazza a belépőjegyet, túravezetést, védősisakot, lámpát és a kerékpárok bérlési díját. Nem tartalmazza a gépkocsival megközelítés díját, amellyet igény szerint úgyszintén biztosítunk.

A Sugó-barlang: turisztikai, természeti ritkaság, védett terület Gyergyótekerőpatak határában, a Sípos-kő déli lábánál, Gyergyószentmiklóstól 13 kilométerre. A barlangról az első szakleírás az 1930-as évekből származik, ez tesz említést egy új csoportbarlang megnyitásáról. A barlangnak három ismert - egymás felett elhelyezkedő - bejárata van.
 
A barlang valamennyi járatában a sztalagmitok és sztalagtitok páratlan példányait találjuk. Igen megkapó, impozáns cseppkőformák találhatók a Buzogány-teremben, ezek kialakulása egy ősbarlangi tó létezését feltételezi. Az eddig feltárt hossza kb. 750 m. A kanyargó, meanderező, patakos járat helyenként eléggé lapos, így néhányszor bele kell az iszapba hasalni. Egyébként jól járható. A barlang 65 millió évvel ezelőtt, a Paleocén korban, gyűrődéses mozgások során, a Síposkő tömbben kristályos mészkőben alakult ki. A barlangrendszer térbeli elhelyezkedését, a tektonikus preformáltság jellemzi.

Az 1930-as években kezdték kutatni a barlangot, tudományos megalapozás nélkül. 1931-ben barlangi medve (Ursus Speleaus) csontjaira bukkantak, ezek jelenleg a kolozsvári múzeum tulajdonát képezi. A barlang a nevét, a járatokban jelenlévő huzat miatt kapta, ugyanis ez egy susogó hangot ad. A környékbeli lakosok olykor csak Likként említették. A barlang szerkezetileg négy nagyobb járatrendszerre oszlik: az egyes száraz amelyek valamikor forrásszájak voltak, a Túlfolyó-ág, a kettes száraz és a jelenlegi aktív, vizes járat. A kettes száraz egy vaskapuval ellátott rész, a turisták által látogatható, részben kiépített és felszerelt, amely jelenleg kis feljavításra szorul.

A barlang több teremből áll, a termek, folyosók, képződmények nevüket az első barlangkutatóktól kapták, formájuk vagy méretük függvényében, esetleg valamilyen barlanggal összefüggő dologról vagy személyről. Az első terem az Öltöző terem, amely boltozatos pincéhez hasonló üreg, itt öltöztek át a barlangászok a kutatáshoz, a menedékház megépítése előtti időszakban.

A következő terem a Tanácskozók terme, ebből a részből a hordalékokat kihordva, 1965-ben utat nyitottak a barlang méretesebb termei felé. Ebben a teremben már felfedezhetők a cseppkövek. A terem mennyezetén megfigyelhetjük a hófehér, lágy mészkőkicsapódást amit lublinitnek vagy hegyitejnek neveznek. Lenyugöző látványt nyújt a számos cseppkőforma, cseppkődrapériák, cseppkőoszlopok és oszlopsorok.. Érdekes a Medúza cseppkőképződmény, amely hármas növekedésű.

Az egykoron elszakadt mészkőlap darab alkotja a Teknosbéka és a Delfin alakzatokat, az utóbbi összenőtt a menyezettel. Néhány méterrel tovább haladva találhatók a korrózióra utaló üstszerű oldás formák, az Óriásbagolyszem és az Anyósszáj. Jobbra található a Mesevilág járat, befele magasabb résszel és a falakra jellemző a cseppkőfolyás. A Bástya egy minarethez hasonlít és a barlang legméretesebb sztalagmitja, mellette található a Farkas száj. A járat első felében a Hófehérke és a hét törpe kis sztalagmit csoport található. A cseppkőkérgesedésben, ami a szétfröccsenő víz által keletkezik, található az Oltár a Szűz Mária szobrával, valamint a Minaretek, amelyek a járat bal oldalán , a kiépített részhez viszonyítva 2 m magasságban állnak.

A Súgó-barlang cseppkövei posztgenetikusak, vagyis a barlangüreg kialakulása után fejlődtek ki, alapanyaguk kalcit és aragonit. Az első tágasabb és nagyobb terem az Örvények terme, amelynek a mennyezetén megtaláljuk a keveredési oldásformákat (vakkürtőket), ezek létrejöttét a vízfolyás is befolyásolta. Ebből a teremből ágaznak szét a barlang többi járatai: Túlfolyóág, az Összekötő járat-ból induló Egyes száraz, valamint az aktív rész az ” S ” kürtőn keresztül lefele.

A terem mennyezetén lévő alsó vakkürtő járható, ez a ”Miklósterembe” torkoll. A ”Csodakapu” és a ”Denevértemető” nevű szakaszokban sok a kitöltés, tömeges tartózkodásra utaló denevércsontváz maradványt és egyéb kisemlős csontváz maradványokat is tartalmaz. Az itt található sztalagtitok áttetszőek, ami annak tulajdonítható, hogy a beszivárgott víz idegen ásványi anyagoktól mentes. A tektonikus repedések kereszteződésében jöttek létre a nagyobb termek, példa rá az ”Ödönterem”. A ”Megkövesedett vízesés”, a repedések mentén beszivárgó víz remekműve. A kettes száraz utolsó terme a ”Koncertterem” és a ”Hálófülke”, melynek falán heliktit képződmények találhatók.

A barlang legnagyobb terme a ”Nagyterem”, amelynek az aljára meredek lejtő vezet és innen indul egy alacsony járatrész az alsó szintek felé. A terem fal alsó részén kifejlodött kalcitkristályok találhatók. A Nagyteremből lefele indulva található a ”Kristályfolyósó” amelynek falát gyönyörű kristályok borítják. Az összekötő járatból induló mellékjárat a ”Konec”, enyhén felfele hajló járat, szűk, csőszerű rész, alacsony mennyezettel és kevés képződménnyel.

A ”Túlfolyó-ág”, a ”Déli-folyósó” néven is ismert, a ” Buzogányok” terméből indul az egykori öböltóból, amelynek a helyén jelenleg egy kis medence található, a ”Szerelmesek forrása”. A teremben érdekes cseppkőalakzatok találhatók, sajnos lepusztult állapotban. Az egykori ”Botond buzogányát”, már csak fényképről ismerjük, de a víz régi állásszintje jelenleg is jól látható, valamint a víz alatt képződött borsó-cseppkövek.

A ”Túlfolyó-ág” első szakaszát csak kúszva lehet megtenni, az első rész valóságos cseppkőerdő. Ez a folyosó a ”Kápolna” és a ” Pagoda terembe” torkoll, itt a ”Nyerges Pagoda” a terem dísze. A ”Csodák” termében a mennyezetről alácsüngő csodálatos óriássztalaktit csoport található, a ”Csillár”, amely megmaradt eredeti szépségében. Az ”Oszlop” teremben található a ”Szószék”, amely mögé be lehet menni. Az ”Óriás-oszlop”-on található vízszintes hasadás, tektonikus mozgásra utal. Az ”Omlás” vagy ”Rom” termekben a cseppkőképződmények természetes okokból pusztultak el.

E terem mellett található az ”Aranka” terem, nevét a felszínről alácsüngő vékony gyökérformák után kapta. Az ág utolsó terme pedig a ”Rókák” terme. Az egyes száraz járatban csak kúszva lehet haladni. A belső részben vízzel feltöltött medencék vannak, nehezítve a bejutást. A járat mennyezetén kis kürtők találhatók, amelyek kiszélesedve kistermeket alkotnak.

A Súgó-barlang legérdekesebb és a legtöbbet kutatott szakasza a ”Vizes-ág”, az aktív rész, ez a barlang legnehezebben járható és legrejtélyesebb része. A barlangi patak folyását csak egy kürtő járatban lehet követni, amely a víz fölött húzódik. A továbbjutást egy szifon gátolja (Pumpa). A felső kerülő járat végét szintén víz zárja el. A belső patakos járatrészben feltételezhető a barlang vízgyujtő medencéjének a létezése. A szifon előtt jobbra cseppkőzuhatag függ a falon, amelyen állandó vízhártya folyik. A vizes járat kijáratánál gazdag patak csobog kifelé, előtte kis házikó épült.

 

Google
 
 
 
 
 
 
 
.:: copyright © 2004 -2008. www.erdelyiturak.ro   All rights reserved ::.