Szállás és étkezés: Lázár Panzió, Gyergyószentmiklós
Ajánlott létszám: 8-10 fő
A túrák megfelelő létszám esetén (min. 4 fő) a fenti időszakban bármikor indíthatók. Kisebb létszám esetében a 4 főre számított túradíj fizetendő. A teljes táv bejárása nem alapfeltétel, az egyes szakaszok közös megegyezés alapján külön is választhatók.
Részvételi díjak: 4-5 fő – 210 EUR/fő 6-7 fő – 190 EUR/fő 8-10 fő – 180 EUR/fő
Az ár tartalmazza:
4 éjszaka szállást panzióban, egy vagy kétágyas szobákban
félpanziós étkezést reggelivel és bőséges vacsorával, az érkezés estéjétől az visszaindulás reggeléig
a helyi szállítást a túrák kiindulási pontjáig, illetve a végponttól vissza a panzióhoz
a magyar nyelvű túravezetést a programok teljes időtartama alatt
Az ár nem tartalmazza:
a kiutazást, illetve a visszautazást
a túrák folyamán elfogyasztott uzsonnát
a bányabelépőt és a borkóstolás díját
A jelentkezés az 50%-os előleg befizetése után tekinthető véglegesnek
Első nap - Vargyas-patak völgye - Homoródalmási- (Orbán Balázs) barlang – Orbán Balázs nyomában
A tájvédelmi körzet területe 800 hektár. 1980-ban nyilvánították védetté és a homoródalmási Tanács kezelésében van. A Vargyas-patak szurdokvölgye Homoródalmástól keletre, tőle 9 km-re terül el. Keletről a Felső Mál (936 m), nyugatról az Alsó Mál (935 m) magas mészkőszirtje fogja közre a mély szurdokvölgyet. A Vargyas vize mészkőszurdoka az északi bejárattól, a Kőmező patak beömlésétől a Vízkeletig tart. A Vargyas vize tulajdonképpen a homoródalmási mészkőrögbe mélyült és alakította ki az észak-déli lefutású szurdokvölgyet. A festői völgyszoros, szurdokvölgy az Északi-Persány-hegység jura mészkövében alakult ki, mintegy 4 km hosszúságban. Klasszikus karsztvidéken járunk. A felszíni és a mélységi karszt valamennyi formája megtekinthető. A Vargyas vize egy részének a szikla alá merülésének helyét (ahol búvópatakká alakul) Víznyugatnak, majd a szoros kijáratánál „az újra megjelenés helyét" Vízkeletnek nevezte el a helyi lakosság.
A gépkocsit a Vargyas-patak partján hagyjuk, és széles szekérúton, enyhe emelkedőn indulunk az előttünk magasodó Felső Mál tető irányába. 1,5 km megtétele után, az utat elhagyva, jobbra térünk, és a szorossal párhúzamosan haladunk tovább. Bal kéz felől a Tatár-kápolna (XI. század) romjai láthatók, előttünk széles, ugyanabból a korból származó gyepű, a Tatársánc húzódik. Egy forrás mellett haladunk el, majd meredek ereszkedő kezdődik a Vargyas-patak völgye felé. Az ösvény a meredek szurdok falát követi, míg le nem ér a mélyben rohanó patak szintjére. A kilátás mindvégig páratlan, sziklafalak, barlangok, ritka növények látványában gyönyörködhetünk.
A szemközti oldalon a Csala-tornya tűnik fel, alatta a Hotel Spelaeus-nak nevezett barlang bejáratával. Itt keskeny palló vezet a patak túloldalára, amelyen mi magunk is át fogunk kelni, az Orbán Balázs barlang meglátogatása után. Az egykoron befalazott bejárathoz lépcsőkön lehet feljutni. A barlang nyílása a Csudálókő északi oldalában van. 1931-től az Orbán Balázs nevet viseli. A barlang fő részei: Bejárati terem (jól látszanak az egykor összefüggő falrész nyomai), Ablak, Szuszékok, Csala sírja, Kápolna- és Márványterem, Újkijáró, Függőkő, Nagyterem, Karzat, Pokol, Kutyalika, Medvebarlang, Jordán kútja, Emeleti terem. A vízfolyás hiánya a barlang idős voltát húzza alá. Jelentősége: a felső paleolitikumtól kezdve a középkor végéig emberi településül szolgált.
Az ember jelenléte a barlangban 7-8000 évre visszamenőleg igazolt. Eddig 9 Homo sapiens - emberi - csontlelet tártak fel. A csiszolt kor kőszerszámai andezitből és gejzeritből készültek. A kerámiatöredékek az erősdi kultúrát, a péterfalvi és a boian-i kultúrát képviselik. A középkort a zöld kerámia képviseli. Előkerültek: Ursus speleus (barlangi medve) csontok, a Kolozskorpád II. - Witenberg jellegű bronzkori edénytöredékek, kőfejsze, réz karkötő, bronz karperec, agyagedények.
A barlang bejárása természetesen nem kötelező, de a páratlan élmény kihagyására csak a klausztrofóbia lehet elegendő indok. Azok akik mégis így döntenének, bevárhatják a csapat többi részét akár a patak partján elterülő kis tisztáson, akár a csodálatos kilátást biztosító barlang bejáratban.
A barlanglátogatás után átkelünk a Vargyas-patak földrajzi jobb partjára, majd rövid gyaloglás után, egy újabb függőhídon vissza az ellentétes oldalra. Hatalmas mészkőfalakban, kőgörgetegekben, barlangszájakban gyönyörködhetünk, mígnem elérjük a szoros alsó végét, a Vízkeletnek nevezett hely közelében. Innen a Kőcsűr-, majd a Farkas-ösvényen térünk vissza a Kőmezőre. Akinek kedve és ereje engedi, túravezetőnk segítségével megmászhatja a Felső Mál tetőt, egy egyedien látványos sziklaél mentén. Ettől a ponttól számítva, kb. fél órás gyaloglással jutunk vissza a patak partján hagyott gépkocsinkhoz.
Második nap - Áprily Lajos emlékház meglátogatása, parajdi Sóhát és Só-szoros túra, sóbánya látogatás, borkóstolás a bányában berendezett borpincében - Áprily Lajos nyomában
A parajdi Sóhát és Só-szoros országos védettségű, geológiai természetvédelmi terület. Sokan tudnak a parajdi sóbányáról, viszont kevesen ismerik a parajdi Só-szorost, mely a bánya bejáratához viszonyítva a Sóhát túlsó oldalán fekszik.
Ahhoz, hogy megértsük a parajdi só "jelenét", fontos, hogy ismerjük a geológiai múltat. A Paratethys őstengertől leszakadt, majd az Erdélyi-medencében elzáródott tóból a klímaváltozások során nagy mennyiségű só rakódott le. A sóréteg keletkezése kb. 20 millió évvel ezelőttre tehető. Erre a rétegre rakódtak rá folyamatosan az üledékek, amelynek súlya alatt a só, az Erdélyi-medence peremvidékein (Désakna, Szováta, Homoródok mente) felszínközelbe került, néhol átszakította a fedőrétegeket, és "pozitív felszíni formákat" hozott létre. Ez a megjelenési forma jellemző az evaporit ásványokra, ami plasztikus tulajdonságukból adódik. A parajdi Sóhát egy ilyen só diapírnak, sótömzsnek a teteje. Méretei sem elhanyagolhatók, gyökere 3 kilométer mélységig hatol, átmérője eléri az 1,4 kilométert. Ez a mennyiség több mint 100 évig elláthatná egész Európa sószükségletét.
A Sóháton főleg dolinák, víznyelők teszik változatossá a tájat, ezzel szemben a Só-szorosban – ahol a só kibújik az agyagrétegek alól – éles, lándzsahegyszerű tüskék, karr formák csipkéjének látványa fogadja a látogatót. A sós források mentén gyakoriak a sóvirágzások. A karr formákra és a sóvirágzásokra jellemző, hogy nem időtállóak, már az első nagyobb csapadékmennyiség módosítja, eltörli őket, helyükbe pedig újak születnek. A szikes talajon csak gyér, sótűrő növényzet telepszik meg, mint a a sziksófű (Salicornia europaea).
A parajdi sóbányában létrehozott borpince a világon a maga nemében egyedülálló létesítmény. A borpincébe, a kezelési részlegtől elkülönítve, külön autóbusszal lehet bejutni. Csodálatos, mesébe illő hely. A borpincét megtekinthetik szervezetten turistacsoportok, akik részére ingyenes borkóstoló képzést szervezünk, bizonyítvánnyal. Különleges környezetben, egyedi tér, fény és hanghatásokkal, mindenki számára elérhető áron, egész éves nyitva tartással.
Európai Borok Galériája
Parajdi Sóbánya - Telegdy Tárna
50 m mélységben, 2.000 négyzetméteren, 6 ország 25 kiemelkedő pincészetének 300 bora, 200 férőhellyel, sajátos konyhával, képzett személyzettel, állandó borkóstolókkal, hangulatos borvacsorákkal, borismereti képzésekkel, egyedi rendezvényekkel.
Turista csomag: napközben, 2 óra időtartam, 15 RON, szállítás autóbusszal, ajándék borkóstoló pohár, ajándék kóstoló a ház borából, fél órás élő előadás a borokról.
Nyitott pince csomag: (a turista csomag folytatása, külön igényléssel) napközben, 1 óra időtartam, 50 RON, kóstolás mennyiségi korlátozás nélkül.
Harmadik nap - Istenszéke túra - Kelemen-havasok (1382 m) - Wass Albert nyomában
A környék történelmi, és irodalmi színterekkel tarkított, hisz itt játszódik Wass Albert talán legszebb regénye a "Funtineli boszorkány" Dédabisztra, Galónya, Ratosnya, Andrenyásza, Palotailva, az Isten-széke, a Kelemen- havasok mindannyiunk számára ismerõs, akik olvasták a Funtineli boszorkányt és a Hagyatékot, mindannyiunk számára kedves útvonal, akiknek a Maros szorosa, a Maros partjára meredeken zuhanó Kelemen-havasok, vagy a regényben olvasottak mély nyomokat hagytak.
"Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé. Ma már nem jár arra, ha pihenni akar." Wass Albert - a funtineli boszorkány
"Még aznap megkerülték Naszódot, másnap Besztercét s harmadnap délutánján fönt voltak a Kelemen északi gerincén, ahonnan már látni lehetett az Istenszéket is, tova Galonya felett. - Isten bizony úgy néz ki, mint egy óriás zsámoly - csodálkozott János pap -, óriás számára készült, kinek lába aláér a völgybe. - Isten számára készült - javította ki az öreg -, az Úr ül ott maga, s onnan nézi, mit művel az ember-bogár az Ő világával." Wass Albert – Hagyaték
Az Istenszéke a Kelemen-vonulat legnyugatibb része. Bárhonnan is nézzük, délről, vagy nyugatról, kellő távlatban, mint hatalmas szék tűnik a szemünkbe. Közvetlenül alatta, a lábánál azonban megszűnik ez a látszat, nyugati és keleti oldalán merőlegesen eső falai úgy tűnnek fel, mint valami várromok, a déli oldala pedig többszörösen betörve mered elénk.
Dédabisztra helységből indulunk, majd lankás legelőkön, később árnyas bükkerdőben kapaszkodunk ki a gerincre. Utunk enyhe emelkedővel, sok helyen szintben haladva közelíti meg az 1382 m magas kilátópontot. Maga az útvonal nem megeröltető, de hosszúságából kifolyólag jó fizikai erőnlétet igényel. Menetidő oda-vissza kb. 8 óra.
Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829–Bp., 1890) író, néprajzi gyűjtő, történész, az MTA l. tagja (1887), politikus. A székelyudvarhelyi ref. kollégiumban végzett tanulmányai megszakadtak, mert családja 1847-ben örökösödési ügyben Töröko.-ba utazott. 1849-ben szabadcsapatot szervezett, de mire Mo.-ra ért, megtörtént a világosi fegyverletétel. Ezután közelkeleti utazásra indult, majd csatlakozott a szabadságharc Ny-Európában élő emigránsaihoz. Baráti viszonyba vagy jó ismeretségbe került Kossuthtal és körével, Victor Hugóval, Mazzinivel és Louis Blanc-kal. 1859-ben hazatért és a közigazgatásban helyezkedett el. Bejárta a Székelyföldet és ekkor írta meg hatkötetes nagy művét. 1868-ban Pestre költözött. 1871-től haláláig függetlenségi programmal képviselő volt. Újabb jelentős művet nem alkotott. A Magyar Népköltési Gyűjtemény III. kötetében 11 meséje és mondája jelent meg (Székelyföldi gyűjtés. Bp., 1882). Fő munkája, A Székelyföld leírása az államismereti-statisztikai irodalom hagyományain nevelkedett enciklopédikus mű, erősen érzelmi telítettségű, a magyar romantika elkésett nagy alkotása. Orbán Balázs helyszíni adatgyűjtéssel, könyvészeti és levéltári kutatásokkal páratlanul gazdag anyagot gyűjtött össze. Nemzedékek nevelődtek könyvén, amely tevőlegesen hozzájárult a székelyek történeti tudatának erősödéséhez és máig nélkülözhetetlen, értékes tudományos forrás.
„Csillag-ösvényen hazatérek újra” – Wass Albert élete
Mostanság sokan és sokat beszélnek Wass Albertről. Ismerkedjünk meg az ő életével, szellemével, mely erényekről és hallatlan értékekről árulkodik.
A Mezőség szívében született, a Kolozs megyei Válaszúton 1908. január 8-án, arisztokrata családban, a kálvinista vallás jegyében, gróf Wass Endre és a Bánffy Ilona gyermekeként. A család a nemesi címet, a Czegei tavat és a körülötte lévő dombokat még Szent László királytól nyerte. Ezeknek a domboknak az egyikén állt a vasas-szentgotthárdi udvarház, melyben a kis Albert született, s ott terült el az a mezőségi föld is, melyet művelni, szeretni tanult, míg a történelem vihara ki nem tépte onnan.
A család régi kastélya ma már nem áll. A kommunizmus éveiben lerombolták. Helyén egy konzervgyár éktelenkedik. Második otthona, a czegei kastély is e rombolási düh áldozata lett.
Albert, a kis gróf, tanulmányait a nagy múltú Farkas utcai Református Kollégiumban kezdte, Kolozsváron. Kiváló nevelésben részesült. Itt érettségizett 1926-ban. Ezt követően gazdasági tanulmányokat folytatott a magyaróvári és a debreceni gazdasági akadémián, majd Németországban és a párizsi Sorbonne-on. Nehéz idők jártak az erdélyi magyar arisztokrácia számára. Tanulmányai végeztével mégis visszatért a család birtokára, s gazdálkodni kezdett megalapozott tervei szerint. A gazdálkodástól azonban minduntalan a szavak világa ragadta el. Versek írásával kezdte. Versesköteteivel felhívta magára az erdélyi helikonisták figyelmét.
Meg is hívták a gróf Kemény János marosvécsi birtokán megrendezett, vadászattal egybekötött, irodalmi és művészeti találkozóra. Meghatározó, életre szóló élménye fakadt az ilyen találkozókból. Világnézeti felfogása, a transzilvanizmus életeszménye is ekkor forrott ki benne a maga teljességében. Gondolatvilágában misztikus szintre emelte Erdélyt és az erdélyi szellemiséget. Számára Erdély nem csak egy földrajzi egység, ebben a szóban benne van mindaz, ami igaz, jó és tisztességes.
1934-ben megjelent Farkasverem című regénye, mely nevét országszerte ismertté tette. Az irodalmi körök akkora elismeréssel fogadták e művét, hogy a kor legnagyobb hazai irodalmi kitüntetését, a Baumgarten-díjat ítélték oda. 1944-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta, majd a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták.
És kitört a II. világháború. 1943-ban a magyar csapatok oldalán a keleti frontra vezényelték. I. és II. osztályú német Vaskereszttel érkezett haza. De a front egyre közeledett hazája felé. Szülőföldjét, a román és orosz katonák támadásaitól védve, hátrafele lépdelve hagyta el. Akkor nem tudhatta még, hogy utoljára járt e tájakon. És valóban, már csak lázas álmaiban, a gondolat szárnyain lopózhatott haza.
1945 húsvétján elhagyta Magyarország területét, maga és szerettei életét mentve. Ettől kezdve, ami életében meghatározó és kitörölhetetlen érték volt – a szülőföld, a táj, a nyelv, az emberek, a hazai levegő, az otthoni gondok és gondolatok – műveiben éltek tovább.
Első állomása Németország volt. A bajor erdőben egy fakitermelésnél dolgozott. Feleségével és négy gyermekével egy padlásszobában húzódott meg a „földönfutó gróf”. Itt született meg, fatönkre helyezett írógépén, a bevallottan legkedvesebb és legnevezetesebb műve: A Funtineli boszorkány és a világ lelkiismeretébe belekiáltó: Adjátok vissza a hegyeimet!
Neve, ez utóbbi műve és még néhány hasonló lelkülettel megírt írása miatt, valamint katonai tevékenysége okán felkerült a román hatóságok feketelistájára. Szülőföldjén 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki fölötte, s a jog könyörtelen következetessége szerint azt érvényben tartották halála szomorú pillanatáig. És még azon is túl. Megalázó bár, de messiási: ítélet az igazság kárhoztatása volt. Háborús bűnösnek titulálták. Bevallása szerint ártatlan volt. Tanúja páros, amire a jog is kötelez: szava és szíve, mindkettő nemes. Teljes vagyonát elítélőire hagyta, csupán lelkét mentette óceánon túlra.
1951-ben hajóra szállt, elhagyta Európát. Szívében mentette egy kis nép, az erdélyi magyarság történelmi bánatát és hitte, hogy gyógyírt talál rá, „az Igazság földjén”. Erre tette rá életét. Belekiáltotta Amerika és a nagyvilág lelkiismeretébe: szülőföldjén rab madár az igazság.
Először egy ohiói farmon béresként dolgozott, míg fel nem figyeltek nagyszerű titkaira. Egy katonai akadémia kérte fel algebrát tanítani. Tanítványait megbabonázta személyiségével. Így szerzett tudomást róla a Floridai Állami Egyetem (University of Florida), és meghívta német és francia nyelvet, valamint európai irodalmat és történelmet tanítani. Rögtön rádöbbent az amerikai köztudat félrevezetettségére a trianoni döntés által megcsonkított Magyarország és szülőföldje, Erdély sorsával kapcsolatban. Életét tette rá a történelmi igazság ismertetésére. Gyakran mellbe vágta azonban az amerikai ember részvétlensége a dolgok iránt, melyeket ő életével szolgált. Páratlan tehetsége révén műveivel mentette a magyar szót és magyar lelkiséget. Tette ezt hatalmas irodalomszervező igyekezetével és teljes vagyonával, melyet Amerika és az „amerikás magyarok” juttattak neki.
Amerikai Magyar Szépmíves Céh néven saját kiadóvállalatot alapított. Összesen tizenkilenc magyar és negyvenhárom angol nyelvű, leginkább ismeretterjesztő témájú könyvet és folyóirat sorozatot adtak ki, melyeket díjtalanul küldött meg amerikai középiskolák és egyetemi könyvtárak számára. Wass Albert könyv- és folyóirat kiadó munkájának a célja az volt, hogy felkeltse az amerikai olvasóközönség és a politikai körök figyelmét Erdély problémája iránt. S miközben ilyen lázasan dolgozott hazájáért, Magyarországon és Erdélyben évtizedekig nem volt szabad a nevét sem kiejteni. Halálra ítélték szellemét is. De feltámadt. Már egy évtizede, hogy közöttünk jár.
Öt évvel ezelőtt, 1998 februárjában, vadászpuskája oltotta ki életét. Véget vetett annak a különleges, sőt különlegesen nagyszerű életútnak, amelynek jelszava: „ismertessétek az igazságot s az igazság szabadokká tészen”. Túl volt a kilencvenen. Sokan mondják, hogy öngyilkos lett. Egyedül volt, övéi nélkül. Élete vége felé betegséggel küszködött, s menekült a magány elől, amely gyerekkorában oly sokszor társa volt. De mivel egyedül maradt, merénylet áldozata is lehetett. Nem zárhatjuk ki ezt a lehetőséget sem, hisz élete folyamán a román szervek gyűlölete az óceánon túl többször is megkereste.
Wass Albertet a Kolozsvári Református Kollégiumban arra tanították – amint kilencvenedik születésnapján maga idézte –, hogy nem hősi halált kell halni, hanem hősi életet kell élni. Ő megtette ezt. Utolsó leheletéig. Szerette az igazságot, gyűlölte a hazugságot, ezért halt meg száműzetésben, magyar VII. Gergelyként.
Hamvait titokban hozták haza. Egy részét a marosvécsi Kemény vár parkjában helyezték örök nyugalomra, a Helikoni asztalhoz közel, másik részét szélnek eresztették az Istenszékén, a Kelemen-havasok magas csúcsán, ahogyan rendelkezett. 1995-ben írta egyik barátjának: „… ha befejeztem ezt az életet szelek szárnyán, csillag-ösvényen hazatérek újra …”
Befejezésül álljanak itt búcsúzó szavai, melyeket, az ő szerkesztésében utolsó alkalommal megjelenő amerikai újságban jegyzett 1989-ben: „…a könyvek megmaradnak, s a nyomtatott betű szívós erejével továbbra is harcolnak Erdély nagyjaiért – ahogy lehet. Szívem mélyéből köszönöm annak a maroknyi hűséges magyarnak az önfeláldozó kitartását, akik mindvégig mellettem maradtak és lehetővé tették, hogy legalább ennyit megtegyek. Áldja meg őket az Úr minden fájdalmas csalódás közepette a tiszta lelkiismeret isteni ajándékával. Ők megtették, ami tőlük tellett. Ha minden magyar követte volna példájukat, a magyarok dolga másképp állna ma. Hadd búcsúzzam tőlük a Szentírás szavaival: «Ismertessétek az igazságot s az igazság szabadokká tészen!» Az Úr irgalma legyen mivelünk és bocsássa meg sok-sok vétkeinket, amiket magunk kárára ostoba gőggel elkövettünk.”
