| |
Kis Békás-szoros 2009 - védőhálók felszerelése a szoros bejáratánál
A Kis Békás-szoros rehabilitálási programja keretében elérkeztünk egy újabb tervpont gyakorlatba ültetéséhez: az úszó hulladék besodródását megakadályozó védőhálók beszereléséhez. A kivitelezés elég körülményesnek bizonyult, mivel hol a technika ördöge tréfált meg, hol az anyatermészet akadályozta a munkálatokat. Az első próbálkozásnál, amelyben aktív segítséget kaptunk a gyergyószentmiklósi Dancurás hegyimentő csapattól is, az addig hibátlanul működő akkumulátoros fúró mondta fel a szolgálatot. Ennek hiányában nem volt lehetőségünk a sziklához rögzíteni a tartógerendákat, így dolgunkvégezetlen kellett visszavonulnunk és újabb stratégiát kieszelnünk. A tartalék megoldást egy elektromos generátor helyszínre cipelése jelentette, itt viszont alaposan meg kellett választani a méretet és a teljesítményt. Ha túl kicsi, nem tudja működtetni a fúrógépet, amelyet alaposan igénybe vesz a sziklába fúrás. Ha meg túl nagy, képtelenek leszünk kézi erővel a helyszínre szállítani, a járható úttól számított távolság pedig több mint 1 km, meredek hegyoldalban vezető ösvényen.
Mikor sikerült megtalálni a megfelelő méretű és teljesítményű generátort, akkor a sorozatos esőzések és a nyomukban járó patakáradások tették lehetetlenné a munkát. Végül a konok kitartás meghozta a gyümölcsét és minden jelentős akadály elhárult az utunkból. Generátorral, szerszámokkal, alkatrészekkel, no meg elszántsággal és jókedvvel ellátva alig fél nap alatt sikerült minden szükségest a helyére szerelni. Ugyan jéghideg volt a víz, de legalább nem ért derékig, az ég is borús volt, viszont nem szakadt az eső, és a figyelmesen levegőben tartott áramkábel sem ért egyszer sem a vízbe, mivel annak a szó szoros értelmében hajmeresztő következményei lettek volna.
Hogy mennyi ideig fognak kitartani a védőhálók, az számunkra is egy talány. Tudatában vagyunk, hogy a víz őserejével nem dacolhatunk, épp ezért úgy építettük meg az egész rendszert, hogy a nagyobb áradások, becsapódó fatörzsek inkább az alsó tartórúdat törjék el, mintsem maguk a fémhálók is besodródjanak a szorosba. A felelőtlenül letarolt erdős területek és az oly sokat emlegetett klímaváltozás együttes hatása egyre gyakoribb és nagyobb áradásokat okoz, ezért nagy valószínűséggel a közeljövőben egy sokkal erősebb, tartósabb hálórendszert kell kiépítenünk. Ehhez viszont már tőkeerős támogatókra, illetve pályázatokból származó finanszírozásra lesz szükségünk.
Mielőtt bárki is szüklátókörüséggel, vagy netán naivitással vádolhatna, gyorsan hozzáteszem: tisztában vagyunk vele, hogy a szemét problémáját a gyökerektől kell kezelni. Ennek érdekében indítottunk el egy nagyobb horderejű programot, amelynek célja a Kis Békás vízgyüjtő medencéjében található települések, panziók, egyéni gazdaságok szemétgyüjtésének és elszállításának hatékony megoldása. Partnerünk a program megvalósításában a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park adminisztrációja és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. Az akció közvetlen célja rábirni az érintett önkormányzatokat a régió hulladékgazdálkodásának hosszú távú, hatékony megoldására, illetve az érintett közösségek hozzáállásának megváltoztatása. Ez az egyetlen módja a szemétáradat csökkentésének, mivel teljes megszűnését belátható időn belül nem is reméljük. Ehhez, ebben az országban, sajnos generációknak kell kihalniuk, és másoknak születniük, más, sokkal civilizáltabb szellemben nevelkedniük.
Addig azonban maradnak a védőhálók, mint tüneti kezelés, és egy maroknyi csapat sokszor hiábavalónak tűnő, de kitartó küzdelme egy szebb, tisztább, élhetőbb környezetért.
Pál István - egyesületi elnök
Hargita Öko Alpin Klub
|
|
