 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban. Általában Európa dél-keleti határának tekintik.[forrás?] A Kaukázust két különálló hegység alkotja: a Nagy-Kaukázus és a Kis-Kaukázus.
A Kaukázus kb. 28,5-23,8 millió évvel ezelőtt keletkezett az északra mozgó Arábiai-lemez és az Eurázsiai-lemez ütközéséből. A hegyrendszer a Himalája egyik folytatását alkotja, amely ugyancsak hasonló módon jött létre az Eurázsiai-lemez és az Indiai-lemez ütközésében. A régióban gyakoriak a nagyobb földrengések ezekből az aktivitásokból kifolyólag. A Nagy-Kaukázusban kevés a vulkáni aktivitás (vannak mégis olyan vulkáni alakzatok mint az Elbrusz vagy a Kazbek), a Kis-Kaukázus nagyrészt vulkáni eredetű. A grúziai Dzsavakheti vulkáni fennsík és a környék vulkáni vonulatai a régió legfiatalabb és kevésbé stabil geológiai alakzatai.
A Nagy-Kaukázus Szocsi közeléből indul ki kelet – dél-kelet felé és Bakunál ér véget. A Kis-Kaukázus párhuzamosan halad vele átlagosan 100 km-re délre. Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Irán határa ebben a hegységben húzódik, de nem mindig a gerincen van. A Meszkheti-hegység a Kis-Kaukázus része.
A Nagy- és Kis-Kaukázust a Likhi-hegység köti össze, amely elválasztja a Kolkhida-alföldet és a Kura-medencét. A Talis-hegység délkeleten található. Az Kis-Kaukázus és az Örmény-felföld alkotja a Transzkaukázusi-fennsíkot.
A Kaukázus legmagasabb csúcsa és egyben Európa[forrás?] legmagasabb csúcsa az Elbrusz (5642 m). A hegység tíz legmagasabb hegye magasabb mint bármely hegy Európában, a Kaukázuson kívül.
Photo album created with Web Album Generator